Az elektromos járművek globális térnyerése új lendületet kaphat a következő években – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentéséből. A tanulmány forgatókönyv-alapú megközelítéssel elemzi az emobilitás várható alakulását 2030-ig, különös tekintettel a piaci trendekre, politikai ösztönzőkre és technológiai fejlődésre. A STEPS forgatókönyv alapján az EV-k száma 2030-ra akár négyszeresére is nőhet a jelenlegihez képest. Kína és Európa továbbra is a globális átállás élvonalában maradhat, az Egyesült Államokban ugyanakkor a politikai bizonytalanság lassíthatja az átállás ütemét. Az IEA jelentése részletes képet ad arról, milyen irányba tart az elektromos mobilitás világszerte – és milyen kihívásokkal kell még szembenézni az áttöréshez.
A trendeknek megfelelőn világszinten nagyon sokan gondolkoznak elektromos autó vásárlásban, amely azonban felvet egy égető kérdést: mi a helyzet a töltőhálózattal? Bár Európában dinamikusan nő a nyilvános e-töltők száma, az egyes országok és régiók között még mindig hatalmasak a különbségek. Ezért megnéztük, hol lehet gond a töltéssel – különösen akkor, ha nincs lehetőséged otthoni töltésre.
Ahogy világszerte gyorsul az elektromos járművek terjedése, a trendnek egyre jelentősebb hatása van az energiafogyasztásra, az olajkeresletre és az állami költségvetésekre is. Az EV-k 2024-ben már több mint 180 TWh áramot fogyasztottak, és évente 1,3 millió hordó olajat váltottak ki – a tendencia 2030-ra megháromszorozódhat. Mindez komoly adóbevétel-kieséssel jár, különösen a benzin- és dízelfogyasztásra kivetett adók terén, amit a villamosenergia-adók csak részben kompenzálnak. A kormányok ezért világszerte új adóintézkedésekkel – például útdíjakkal, súly- és regisztrációs adókkal, vagy az elektromos járművekre is kiterjedő ÁFA-val – próbálhatnak egyensúlyt teremteni a bevételek fenntartása és az elektromobilitás ösztönzése között. A cél: fenntartható, méltányos átmenet a tiszta közlekedés felé, társadalmi elfogadottság mellett. Vajon sikerülhet? Az IEA elemzése.
Ferenc pápa halálával a világ egy rendkívüli vezetőt veszített el. Öröksége azonban megmarad nemcsak az általa inspirált emberek szívében, hanem azokban a konkrét kezdeményezésekben is, amelyeket egy igazságosabb, humánusabb és fenntarthatóbb világgazdaság megteremtése érdekében indított el.
A Föld Napját (április 22.) ünnepelve csábító dolog lenne azt hinni, hogy a világ a környezeti összeomlás szélén áll. Folyamatosan elárasztanak bennünket a klímakatasztrófára vonatkozó szörnyű előrejelzések és a bolygó közelgő pusztulásáról szóló figyelmeztetések. Ez azonban félrevezető. Ahelyett, hogy pánikba esnénk, egy pillanatra meg kellene állnunk, és elismerni azt a figyelemre méltó haladást, amelyet a környezetvédelem terén elértünk – és be kellene látnunk, hogy ezen folyamat kulcsfontosságú tényező a jólét.
Az elmúlt évtizedben a vállalatok és a nemzetközi szervezetek vezetői hozzászoktak ahhoz, hogy nagy dicséreteket kaptak azért, mert Davosban és a klímaváltozási csúcsokon nagyszabású, de végeredményben üres zöld ígéreteket tettek. Milyen gyorsan megváltoztak most a dolgok. A Trump-kormányzat felől érkező esetleges bírálatoktól való félelem sok vezetőt kényszerít arra, hogy irányt váltson – legalábbis retorikájában.
Egy új kutatás szerint az északi földrajzi szélességi körökön a függőlegesen telepített napelemek jövedelmezőbbek februárban, mint a vízszintes panelek júniusban. A függőleges panelek északon a megtermelt energia nagyobb részét tél végén és tavasz elején adják le, amikor a piaci áramárak jellemzően tetőznek, míg nyáron az árak átlagosan alacsonyabbak az ilyenkor Európa-szerte egyre több országban bőséges napenergia-termelés miatt. A norvégiai esettanulmány szerint a vertikális panelek 2025 februárjában több mint négyszer olyan jövedelmezőek voltak, mint 2024 augusztusában.
A 2024-es globális összevetés alapján lehagyta Magyarország Chilét és Görögországot a napenergia hasznosításában, hiszen 25%-ra ugrott az áramtermelésen belüli súlya, és így világelső lett a napenergia hasznosításában – hívta fel a figyelmet kedd reggeli Facebook-posztjában a figyelmet az Energiaügyi Minisztérium.
Bár az afrikai napenergia-piac növekedési üteme 2024-ben enyhén lassult, az ágazati szereplők szerint 2025-ben új lendületet kaphat. A Global Solar Council (GSC) friss jelentése szerint a kontinensen idén 42%-kal bővülhet a napelem-kapacitás, ami annak köszönhető, hogy több elhalasztott projekt is mostanra valósulhat meg. Kérdések azonban továbbra is felmerülnek, hiszen a magas költségek egyelőre az egyik legnagyobb akadályt jelentik a kontinens fejlődése előtt - írta meg a Bloomberg.
Európa egyedül maradt. Az 1945 utáni világrend összeomlott. És ahogy Friedrich Merz, leendő német kancellár fogalmaz: „öt perccel éjfél előtt” vagyunk. Merz és Emmanuel Macron francia elnök is amellett érvel, hogy „stratégiai autonómiára” kell szert tennie Európának. Ez sok pénzbe fog kerülni, és jelentős kompromisszumokra lesz szükség. Európa számára már régen eljött az ideje annak, hogy átgondolja az eddigi megközelítését, miszerint pénzt éget el egy olyan megfizethetetlen és hatástalan klímapolitikára, amelyet egyetlen más kontinens sem követ.
Először került magyar vezető az Európai Unió egyik hivatalos intézményének élére: Tüttő Katát választották a Régiók Európai Bizottságának (RB) elnökévé. A testület az EU önkormányzati és regionális képviselőinek fóruma, amely a helyi szintű érdekeket és szempontokat érvényesíti az uniós döntéshozatalban.
Az Európai Bizottság 422 millió euróval támogatja az alternatív üzemanyag-infrastruktúra fejlesztését. A kiválasztott projektek között két magyar fejlesztés is van, amelyek révén új e-töltőállomások épülhetnek Magyarországon. Az uniós autóiparnak komoly segítség lehet a mostani infrastruktúrafejlesztés.
Az államháztartások világszerte veszélyesen kifeszítettek. Az egy főre jutó növekedés folyamatosan csökken, miközben a nyugdíjak, az oktatás, az egészségügy és a védelmi kiadások költségei egyre nőnek. Ezek a sürgős prioritások könnyen a GDP további 3-6 százalékát igényelnék. A zöld aktivisták mégis hangosan azt követelik, hogy a kormányok a GDP akár 25%-át is elköltsék a klímaváltozás nevében, ezzel fojtogatva a növekedést.
Olaszország, Albánia és az Egyesült Arab Emírségek (EAE) megállapodott egy 1 milliárd euró értékű új tenger alatti energetikai összeköttetés kiépítéséről. A projekt célja a megújuló energiaforrások importjának elősegítése az Adriai-tengeren keresztül, ami jelentős lépés az energiabiztonság növelése, a fenntartható fejlődés és a tiszta energiára való átállás felgyorsítása felé a mediterrán térségben - írta meg a Reuters.
Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) megnyitotta első magyarországi innovációs képviseletét, amely bekapcsolja a helyi tehetségeket Európa legnagyobb innovációs hálózatába. A képviselet célja a magyar innovációs ökoszisztéma erősítése, valamint az együttműködés elősegítése az üzleti, oktatási és kutatási szektorok között.
Az Európai Unió öt évvel ezelőtt, amikor elindította az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal), a klímaváltozás elleni küzdelem globális élharcosaként pozícionálta magát. A fenntartható gazdaság kiépítése azonban mostanra még fontosabbá vált, mivel a globális felmelegedés következményei és költségei egyre súlyosabbak. Ráadásul az Ukrajna elleni orosz inváziót követő földgázválság is rámutatott arra, hogy fel kell gyorsítani a dekarbonizációt az EU energiaellátásának biztosítása, az energiaköltségek csökkentése és a társadalmi kohézió előmozdítása érdekében. Az egykor klímavédelmi programként indult politika ma már az EU egzisztenciális kihívásainak kezelésében segíthet.
Amelyet Moszkva támaszt.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Ősrégi készletekhez nyúlnak vissza.
Szabályozói és piaci oldalról is nő a nyomás a szereplőkön.
Mutatjuk a kevesek által ismert nyerő trükköket.
Megkerülhetetlen technológia.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
